Tizenötödik lecke

Amennyire megismered a szeretetet, annyira válsz magad is szeretetté.

A szeretet több, mint érzelem. A természet ereje és ezért az igazság hordozója.

Ha kimondod a szót "szeretet", megragadhat az érzés,

de a lényeg kimondhatatlan marad.

A legtisztább szeretet ott rejtezik, ahol legkevésbé várnánk - a ragaszkodás nélküliségben.

Artúr legtisztább lelkű lovagja Galahad volt, aki - a királyhoz hasonlóan - házasságon kívül született. Bár nem tapadt hozzá szégyenfolt azért, mert Lancelot törvénytelen fia volt, mégis, amikor eljött a nap, hogy egy hölgy bajnokává legyen az udvarban, Artúr a fejét csóválta és a szemöldökét ráncolta.

- Nem akarom, hogy nemes hölgy bajnoka légy - jelen-tette ki Artúr. Galahad elpirult és hebegni kezdett: - De uram, minden lovagnak egy hölgyet kell szolgálnia tiszta szerelme jeleként.

- Mit tudsz te a szerelemről? - kérdezte Artúr metsző Rangon, amitől Galahad bíborvörös lett. - Ha olyan nagyon szolgálni akarsz egy hölgyet, hármat is ajánlok neked, akik közül választhatsz. - Artúr elküldött Margaretért, az ősz, öreg, bibircsókos takarítónőért. - Szolgálnád-e őt tiszta szeretetbók nemes lovag? - kérdezte Artúr.

Gálahad zavarban volt. - Nem értelek, uram - motyogta. Artúr- éles pillantással nézett rá, és elküldte az öregasszonyt.

- Hozzátok a másikat! - parancsolta. Most egy újszülött leánygyermeket hoztak be. - Margaretet túlságosan öregnek és csúnyának találtad, hogy szolgáld. De mit szólsz ehhez ad hölgyhöz: nemesi származású, és a szépségét neked is el kell ismerned.

S bár egyetértett azzal, hogy a gyermek nagyon szép, Galahad egyre nagyobb zavarban volt. Nemet intett.

- Kemény mester a te szereteted - mondta Artúr. Harmadjára is elküldött valakiért, s ekkor a tizenkét éves, csinos Arabelle lépett be. Galahad rátekintett, és igyekezett a haragját féken tartani.

- Uram, ez csak egy leányka és a féltestvérem - mondta. - Azt mondtad, egy hölgyet akarsz szolgálni - szólt Artúr. Nagylelkűen hármat is eléd állítottam. Most már választanod kell!

Gálahad döbbenten állt.

- Miért gúnyolódsz telem, uram?

Artúr intett a kezével, és erre mindenki elhagyta a termet, kettesben maradtak.

- Nem gúnyolódom veled - mondta. - Szeretnélek megtanítani valamire, amit a mesteremtől, Merlintől tanultam.

Gálahad feltekintett, és most már a király lágyabb arcvonásaira lett figyelmes.

- Lovagjaim szeretetből szolgálják a hölgyeket, mondják ők. De minden esküvés ellenére, miszerint szűzien szeretik őket, általában szenvedély ébred bennük a szolgált hölgy iránt. Így van? - Galahad bólintott.

- S minél szenvedélyesebben kötődnek a hölgyükhöz, annál buzgóbban szolgálják, ugye? - Az ifjú lovag ismét bólintott, - Merlin másféle szeretetre tanított - magyarázta Artúr. Gondolj az öregasszonyra, a csecsemőre vagy lánytestvéredre! Ők valamennyien az örök nőt testesítik meg. S ahogyan megjelenésük változik, úgy változik irántuk való szereteted is. Amikor azt mondod, szeretsz valakit, valójában arról beszélsz, aki a magadban hordozott képnek megfelel. Így kezdődik a ragaszkodás, mégpedig egy képhez, egy elképzeléshez való ragaszkodás. Azt állítod, hogy szeretsz egy nőt, de ha megcsal, szereteted gyűlöletté változik. Miért? Mert meggyalázták a benned élő képet, s mert valójában azt szeretted, annak bemocskolása dühít.

- Mit lehet ez ügyben tenni? - kérdezte Galahad.

- Nézz a mindig változó érzelmeid mögé, s kutasd ki, mi van a kép mögött? A kép csak a fantázia szülötte, s elképzeléseink megvédenek valamitől, amivel nem akarunk szembenézni. Ez esetben az ürességtől. Szeretethiányod van, ezért az űr elfedésére képet alkotsz. Ezért okoz annyi fájdalmat, ha elutasítják vagy elárulják a szerelmedet: saját vágyaid tátongó sebe kerül a felszínre.

- A szerelmet szépnek és magasztosnak tartják, de a te szádból szörnyűségesnek hangzik-mondta Galahad. Artúr mosolygott. - Amirő1 azt állítják, hogy szerelem, gyakran szörnyű következményekkel jár, de ez még nem a történet vége. A szerelemnek titka van. Merlin sok évvel ezelőtt elárulta nekem, s most megosztom veled: ha egyformán tudsz szeretni egy öregasszonyt, egy csecsemőt vagy egy leánykát, már képes vagy a puszta formán túl szeretni. Akkor a szeretet lényege - az egyetemes erő - felszabadul benned. Nem leszel ragaszkodó, de e csendes felhívásnak engedelmeskedik a szerelmed.

A LECKE MEGÉRTÉSE

Amikor a mágus szeretetről beszél, majdnem tökéletesen ellentétes fogalomról szól, mint amit mi értünk ezen. Számunkra a szeretet messzemenően személyes érzés, a mágus számára egyetemes erő. A szerelem - a mi fogalmaink szerint - általában elhalványul, a mágus állandóan a szeretet áramlatában él. A legnagyobb különbség a ragaszkodás körül adódik. Ragaszkodásról van szó, amikor azt mondod: "Szeretlek, mert az enyém vagy" E formájában a szereteted valójában az éned kiterjesztése, mely mindig az "én" "nekem" "enyém" fogalmakkal dolgozik.

- Ti, halandók azt hívjátok szerelemnek, amikor erősen kötődtök egy másik emberhez - mondta Merlin. - Hol azt képzelitek, hogy valakit teljes mértékben birtokoltok, hol meg azt, hogy valaki teljesen birtokol benneteket. A mágus viszont azt nevezi szeretetnek, amikor nem érez sem kötődést, sem birtoklást.

- Nem egyszerűen közömbösségről van szó? - kérdezte Artúr. Merlin a fejét rázta.

- A közömbösségnek nincs energiája vagy élete. A mágus szeretete hihetetlenül élő, és a kozmosz energiája árad benne, de ahhoz üres edénnyé kell lenned. A halandók viszont csordultig vannak a saját énükkel, így másnak nem is marad hely. A mágus üres, s ezért a világmindenség megtöltheti szeretettel. - Merlin kedvesen, szinte lágyan beszélt. - A szerelem nagy lehetőség számodra. Általában éned szilárd falai mögött élsz. Kedveled ezt a biztonságot, nem vagy sebezhető. Amikor szerelmes leszel, legalább időlegesen leomlanak a falaid. Védtelenné és sebezhetővé válsz - éppen ahogyan tartottál tőle -, de a mindent elborító szerelem ezt elragadtatott állapottá teszi, nem pedig - korábbi félelmeid szerint - fájdalmassá. Jó esetben szerelmesnek lenni azt jelenti, hogy megosztod az ismeretlent a másik emberrel, s készek vagytok együtt a bizonytalanság bölcsességébe lépni.

A mágus számára a szeretetnek nincsenek fokozatai. Az az ítélkezés nyelvezete, s a mágusok nem mondanak ítéletet - Ha elsétál melletted az ellenséged, és beléd köt, ez a szeretet jele - magyarázta Merlin. - A szeretet érzése indította feléd az ellenségedet, de szeretete gyűlöletté vált, amint kapcsolatba került az emlékképeivel. Régebbi élmények okozzák, hogy a szeretet érzése már kicsavarodva, eltorzulva bukkan a felszínre. Mégse feledd: minden kapcsolat szeretet lenne, ha már a gyökerénél meglátnád!

- Lehet-e hidat verni a halandók szeretete és az általad érzett szeretet közé? - kérdezte Artúr.

- Nem kell hidat építeni, mert csak egyetlen szeretet létezik - válaszolta Merlin. - A személyes szeretet, amit valaki iránt érzel, az egyetemes szeretet sűrített változata, s a világmindenség szeretete csupán a személyes szeretet kitágítása. Mindkettőt megtapasztalhatod a maga teljességében, ha engeded megnyílni magadat.

A LECKE MEGÉLÉSE

Többnyire elképzelésekbe szeretünk bele. Ezeket magunkban hordozzuk, s igyekszünk annak megfelelőt találni a világban. Általában vagy olyat keresünk, aki visszatükrözi énképünket, vagy olyat, aki javítani tudja azt. Az egyik fajta szeretet tükröt keres, a másik a hiányzó részt. Mindkét esetben azonos szükséglet van a dolog mélyén. Hiányosnak érzed magad, s a hiányt valaki más által akarod betölteni.

- Ha úgy akarsz szeretni, mint Isten, minden ürességedet be kell töltened, mert Isten mindig a teljesség állapotában van, és szeret - tanácsolta Merlin.

A jó szeretethez nem szabad titkos gyengeségednek vagy sebednek lennie, amelyet más által akarsz gyógyítani. Első lépésként derítsd fel a hiányosságaidat, majd második lépésként töltsd be azokat Léttel és lényeggel. Ezt a folyamatot általában úgy nevezik, hogy megtanulod magadat szeretni, de óvatos légy ezzel a kifejezéssel! Túlságosan gyakran összetévesztik az önmagadról alkotott kép szeretetével. A mágus szerint az önmagadról alkotott kép csupán tagadással takarja el a hiányosságaidat.

Önmagad igazi szeretetének folyamata a lelked megszeretésével írható le. Ha becsületesen tekintesz a múltba, amiről képek ezreit őrzöd magadban, mindig vegyes képet látsz: egyes tapasztalataid saját magad vagy mások szeretetére indítottak, más élményeid viszont nem. A szégyent, a bűntudatot, az elutasítottságot, a gyűlöletet, a neheztelést és más szeretetlen érzéseket nem lehet szeretetté változtatni. Ezek olyanok, amilyenek. Fogadd el őket, és lépj éned magasabb lépcsőjére, ami már nem emlékekhez kötődik!

Az emlékezés bezár személyes múltad fullasztó érzésébe. Az emlékeken túl ott van a létezés csendes tapasztalása, a tiszta, de tartalom nélküli tudatosság. Ez a szeretet birodalma, ahová a meditáció által juthatsz el. A meditáció sok formáját Keleten és Nyugaton egyaránt gyakorolják. Irányító alapelve az, hogy eljuthatsz a létezés, a lényeg közepébe. De nem gondolkodás vagy érzés által, hanem sokkal inkább a csendbe történő behúzódással.

A következő gyakorlat által tapasztalatot szerezhetsz arról, mit jelent túljutni az elképzeléseken: képzelj el egy gyönyörű nőt vagy egy jóképű férfit! Olyasvalakit, aki méltán képviseli szereteted ideális tárgyát! Lásd ezt a személyt magad előtt olyan élénken, ahogyan csak lehet, majd változtass az arcán: öregedjen fokról fokra, míg csak a szépsége szerte nem foszlik, s csak egy töpörödött, ráncos valakit látsz! Most is annyira szereted, mint kezdetben? Legtöbbünk úgy találja majd, hogy nagyon nehéz ugyanazt a szeretetet érezni a ráncos, öreg arc iránt, mint a fiatal és a szép esetében. De szeretetnek mondhatod-e az érzést, ha a külső kép átalakulása ekkora változást idéz elő?

- Miért változik a szeretet? - kérdezte egyszer Artúr.

- Mert a szeretet érzése mindig tartalmazza a saját ellentétét is. A legerősebb szeretet mögött ott rejtőzik az épp annyira erős gyűlölet - felelte Merlin. - Az egyetlen különbség, hogy a szeretet már virágba borult, míg a gyűlölet még csak csíraként van jelen.

Megpróbálkozhatsz ezzel a gyakorlattal is: gondolj vissza egy esetre, amikor valaki, akit igazán szerettél, megbántott! Lehetett az közömbösség vagy árulás, vagy valami esemény, ami rávilágított, hogy akit szeretsz, az sem tökéletes, hanem csupán ember. Ha becsületes vagy magadhoz, emlékszel, milyen erősen és hirtelen tud a szeretet más érzelemmé változni. Az akkor fellángoló gyűlölet, féltékenység vagy megbántottság csírájában mindig jelen volt, de eltakarta a szeretet, amit érezni akartál. Miért tettél így? Az egyszerű jó érzésen túl van egy másik ok is: az én. A másik emberhez ragaszkodó szeretet valójában rólad szól. Nem a szeretett lény valósága tartja fenn, hanem valami, ami sokkal döntőbb: a saját birtokolni akarásod.

Amikor azt hiszed, birtokolsz valakit, tulajdonképpen csak elmenekülsz saját magadtól, kerülöd a saját letagadott félelmeidet és gyengeségeidet. Ahelyett, hogy szembenéznél magaddal, a szerelem tükrébe nézel, és a szerelmed iránti érzelmeidet látod teljességnek. Ez nem bírálat. A mágus szerint a szeretet valóban a teljesség megtapasztalására szolgál, csak éppen ez nem történhet képzelgéssel. Az én meghaladására a szerelem tükre különlegesen nagyszerű lehetőség, de csak, ha már eljutottál a Létezés tiszta áradásában rejtett kincsként lévő szeretetben.

- Ne feledd - mondta Merlin -, a szeretet nem puszta érzelem, hanem egyetemes erő, s ezért igazságot kell hordoznia!